76 Jobb egy igaz baráti kézfogás, mint száz hazug szerelmi vallomás. [new!!]

75 Tudom, jobban kűzdhetnék, de érzem, úgy sem győzhetnék. [new!!]

74 Az az igazi barát, akiben sohasem tudsz csalódni. [new!!]

73 Volt egyszer egy mese, nem mondták el végig, nem jutottak tovább, csak a közepéig. Bele szólt a végzet ebbe a mesébe, mikor a legszebb volt, akkor hagyták félbe. [new!!]

72 Nevetni az tud csak igazán, aki már eleget sírt. [new!!]

71 Akit igazán szeretsz, az hiányzik. Megbocsájtod, ha hibázik. Elnézed, ha olykor bánt, és hazudik neked. Ha mindezt elviseled, igazán szereted. [new!!]

70 Mindig hiányzol, főleg akkor, amikor látom, hogy mosolyogsz, de nem rám, hanem egy másik lányra. [new!!]

69 Van olyan az életben, hogy nem tudod, mi köt egy emberhez, csak azt érzed, hogy jobb vele, mint nélküle. [new!!]

68 A legnehezebb abban, hogy elsétáljak tőled az az, hogy tudom, te nem fogsz utánam futni. [new!!]

67 Az élet egy tündérmese,
de ez rosszul van megírva.

66 Hogy tudnál válaszolni arra, hogy
'mi a baj?' mikor semmi sincs rendben?

65 Lehunytam a szemem, megbíztam benned,
lehunytam, és te otthagytál engem.

64 Ő engem soha nem fog szeretni. Tudom.
És tudnom is kell. Mert különben
belepusztulok, ha mással látom majd.

63 A földön a legszebb virág a szerelem,
csak kár, hogy a szakadék szélén terem.

62 Te tanítottál meg szeretni,
most légy újra mester,
és taníts meg feledni!

61 Ne hidd, hogy az édes álmok valóra válnak,
mert a csalódások annál jobban fájnak.

60 Elkapta a pillantásom, és visszamosolygott.
De vajon tudja, hogy a szívemet is megkapta ezzel?

59 Ki azt mondja 'imád', sose hidd a szavát.
Ki azt mondja 'szeret', talán igaz lehet.
De aki rádnéz, hallgat, nem beszél,
és nem szavalgat, annak add a szíved,
mert az forrón, és hűn szeret.

58 Ebben a mesében részeg a herceg,
és ronda a királylány,
de néha a szemétdomb felett is
felragyog a szivárvány.

57 Most itt állok egyedül, s szívemben fájdalom,
Miért? Mindd miért pont benned kell csalódnom?
Miért hazudtál? Miért van az, hogy becsaptál?
Most újra kérdezem, Miért bántottál?

56 Dacolj, ha belül fáj is,
nevess, ha zokogni kell,
tanulj meg szenvedni,
és akkor boldog leszel.

55 Azok az emberek, akik könnyen kapják meg azt, amit szeretnének, sosem tanulják meg, hogy az életben vannak kűzdelmek. Kűzdelmek, amiket magunk ellen vívunk, harcok, amikben sokszor elbukunk, mert van, hogy felejtenünk kéne azt, akit szeretünk, de a szívünk erősebb, mint az eszünk.

54 Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul,
egy másik kinyílik.
De gyakran oly sokáig tekintünk vissza
a zárt ajtóra,
hogy nem vesszük észre, ami kinyílik előttünk.

53 Sokszor a lélek ura a létnek,
sokszr a szív parancsol az észnek.
Sokszor fáj a szív, és sokszor a lélek,
sokszor mindkettő, és ez az élet.

52 A fiúk, mint a köd, jönnek-mennek,
egy lányt csak egy napig szeretnek.
De aki egy hónapig bírja,
annak meg van ásva a sírja,
és aki egy évig tud szeretni,
azt múzeumba kell helyezni,
és föléje ezt kell jegyezni:
"Ezt embernek lehet nevezni!"

51 Ha egyszer féjni fog az élet,
s szemedben bánat könnye gyűl,
ne sírj, mert a legszebb álom az,
mely sosem teljesül.

50 Jegyezd meg, az élet kemény,
egy tart minket állva, a remény.
S bár a legtöbb ember gyáva,
mégis a remény hal meg utoljára.

49 Értelmetlen mondatok,
elharapott szótagok,
minden szóban hazudok;
kösz, jólvagyok.

48 Vahon számít- e rám valaki,
vajon lesz- e kinek hiányzom?
Vajon szeretnek majd akkor is,
ha néha én is hibázom?

47 A legundorítóbb emberi tulajdonság a kétszínűség. Mikor egy ember, akit nem csak ismerősödnek, hanem barátodnak mondasz, feltétel nélkül megbízol benne, kiadod neki magad.. És ez az ember aljas és gerinctelen módon ott szúr hátba, ahol neked a legjobban fáj.. Ez az életben a legnagyobb csalódás.

46 Elmegyünk egymás mellett, mint két idegen,
egymásra se nézünk, szemünk sem rebben.
De lelkünkben, szívünkben vérzünk,
és az utca végéről mégis visszanézünk.

45 Mosolygó nézés, jól nevelt arc,
mögötte follyon akármilyen harc.

44 Ha el merném mondani, amit gondolok,
megtudnád, hogy rólad álmodok.
Ha el merném mondani, amit érzek,
megtudnád, hogy mennyire félek,
és mennyire szeretlek Téged.

43 És talán könnyebb nem remélni, és nem csalódni,
mint álmodni, és a földre esni, de néha mégis visszasírom
azokat az időket, mikor még nem tudatosult bennem a reménytelenség.

42 Soha ne kérj bocsánatot az érzelmeid kimutatásáért,
mert ha azt teszed, az igazságért kérsz elnézést.

41 Tanuld meg kislány, nem könnyű az élet,
ne ess kétségbe, ha csapások érnek.

40 Az az ember tud a legjobban megbántani,
akit a legjobban szeretsz,
szóval vigyázz, kinek adod a szíved.

39 Néha úgy érzem, el tudom felejteni,
nem is értem, hogy tudtam szeretni.
Majd eszembe jut rgy régi, boldog emlék,
és rájövök, csak őt szeretem még.

38 Amit érzel, az csak neked fontos.
De amit teszel azokkal az emberekkel,
akiket szeretsz. Ez az ami számít.

37 Amikor két szív összedobban,
az angyalok örülnek az égben.
Kinyílnak a rózsák a mennyország kertjében.
Összekötik a két szívet,
ledobják a földre, nézik-nézik
a magasból, lent melyik törik össze.

36 Azzal, hogy szeretünk valakit,
a kezébe adjuk a lehetőséget,
hogy fájdalmat okozzon nekünk.

35Nem az első csók a legnehezebb,
hanem a legutolsó.

34 Az élet rövid, a perc röpke,
de vigyázz, egy perc alatt
egy élet mehet tönkre.

33 Ha valaki elment, ne hívd vissza többé,
a megsárgult emlék nem lesz tiszta többé.
Ha valaki elment, és el tudott menni,
nehezen akarva, de el kell feledni.

32 Ma mosoly, holnap könnyek,
ma még nehéz, holnap már könyebb.
Nézz az égre, a legszebb fényre,
láss egy álmot, s harcolj érte.

31 A barátság az égvilágon
semmit sem követel,
kivéve egy valamit; őszinteséget.
Csak ezt az egyet,
de ez nem kevés.

30 Az ember erős, de a szíve megszakad,
ha azt, kit igazán szeret,
szeretni nem szabad.

29 Csalódni abban, kit szívből szeretünk,
szívünk meghasad, hiába nevetünk.
Dacolva némán, hogy nem fáj, ha nincs tovább,
miközben zokogva ébredünk minden éjszakán.

28Megpróbálni elfelejteni valakit, akit szeretsz, olyan, mint ha megpróbálnál emlékezni valakire, akit sohasem ismertél.